Veszprém-Badacsony

A Balaton-felvidéken mindegy merre tekereg a bringás, szinte biztosan imádni fogja. Ez a szakasz pedig bejárja az elérhető útvonalak esszenciáját. A tanúhegyekre és a tóra nyíló gyönyörű kilátópontokért persze meg kell küzdeni, és akad itt egy-egy technikás rész is, de a jutalom garantált.

Veszprém központjából indulva kerékpárúton hagyjuk el a nyűzsgő várost. A 77-es út körültekintő keresztezése után Nemesvámos határában a Kerekes Völgykapunál már pecsételhetünk is. Itt akár érdemes lehet frissíteni is, mert ami a térképen egyenesnek tűnik, az a szintrajzban korántsem az. Tótvázsonyig hupli huplit követ, a Kele Cukrászdánál viszont pecsételés közben pótolni tudjuk az elégetett kalóriákat.

A 7307-es úton általában gyér a forgalom, de azért nem árt óvatosan haladni. Az Y elágazásban aztán balra tartunk, majd hamarosan ismét balra, be az erdőbe. A kék túraútvonallal együtt haladva érünk el egy nyíltabb részig, ahol dönthetünk úgy, hogy megnézzük a csodálatos Zádor várat, vagy megyünk tovább az útvonalon. Táblák jelzik, hogy a magánterületeken csak kerékpárral vagy gyalogosan megengedett az áthaladás, máshogy nem.

A kék és piros túraútvonallal ismét összetalálkozva érünk fel a Hideg-hegyi rétre, ami ritkán hideg, viszont a panorámája pazar. Pecsételést követően a jelzéseket figyelve haladunk tovább, majd Észak felől gurulunk be Vászolyra. Bolt, étterem, szállás, kút, itt minden van, ami a bringásnak kell. Dörgicséről ugyanez elmondható, csak ott még gyönyörű templomrom is van (az egyáltalán nem romos evangélikus templom mögött).

Dörgicséről az Agyagliki úton jutunk ki – nomen est omen. Az apró nyaralóházak, régi pincék és szépen felújított vendégházak között murvás-agyagos úton haladva kerüljük meg a Szent Balázs-hegyet. A pecsételő pont felé kaptatva még szalagköves úton is másznunk kell, nem egyszerű ez a kihívás, de garantáltan megéri. Nem véletlenül került bele az útvonalba a templomrom, érdemes itt megállni és a hatalmas fügefa tövében a padon ülve magunkba szívni a látványt és az élményt.

Amerről jöttünk, egy darabon ugyanarra megyünk vissza, majd a 7312-es útról élesen jobbra fordulva Balatoncsicsó felé vesszük az irányt. A temetőt elhagyva, a szőlők mellett kezdődik a “panoráma mászás”. Érdemes nem csak a hegyet figyelni, hanem meg-megállva a hátunk mögé pillantani, gyönyörű innen (is) a kilátás. A fennsíkon aztán hatalmas lombos fák adnak védelmet a nyári napmelegtől, ha szusszannánk egyet.

A jelzéseket követve érünk Monoszlóra, a vegyesboltnál pecsételünk. A Fő útról jobbra fordulva terepen folytatódik az útvonal, így ér be egy kőből épült hídon át Köveskálra. Onnan hamarosan ismét terep következik, kilátással a tanúhegyekre. Szentbékkállán a Könyvtár Bisztrónál pecsételhetünk és után a Kőtenger ingókövei megérnek egy kis kitérőt. Mindszentkállán Kossuthból Petőfi lesz, már ami az utcákat illeti. Meleg nyári napokon érdemes lehet betérni a Kő fagyi?-hoz egy mák fagyira.

Kékkútra szántóföldek között haladva jutunk el, innen pedig Salföld következik. A karámokban feltűnő állatok már előre jelzik, hogy közeledünk a Salföldi Majorhoz, ahol a pecsételőpont lesz. Ha lehet az útvonal eddigi panorámáinak szépségét fokozni, akkor a következő szakasz talán tudja: amikor megzavarodnánk tőle, hogy milyen szép innen a Badacsony, akkor egyszercsak feltűnik előttünk a Balaton víztükre is. A badacsonyörsi vasútállomásnál érünk ki a kerékpárútra, de a szakasz utolsó pecsételő pontja, a Hableány Borbár Badacsonynál található.